Az orrhangz�s besz�d ter�pi�ja

Az orrhangz�s besz�d az �lettani naz�lis rezonancia k�ros megv�ltoz�s�t jelenti. Megjelen�si form�ja:

-           ny�lt orrhangz�s besz�d

-           z�rt orrhangz�s besz�d

-           kevert orrhangz�s besz�d

Ny�lt orrhangz�s besz�d:

A ny�lt orrhangz�s besz�d eset�n az �lettani naz�lis rezonancia megn�vekszik. Szervi okak�nt els�sorban az archasad�k eml�thet� meg.

A hasad�k form�i:

-           izol�lt egy– vagy k�toldali ajakhasad�k

-           ajakhasad�k+sz�jpadhasad�k

-           szubmuc�zus ajakhasad�k (a nyelvcsapot/uvul�t �rinti, �s sz�jpadr�vid�l�ssel j�r)

Gyakoris�ga: minden �tsz�z �lve sz�letett csecsem�re esik egy hasad�kos

Prevenci�: a tudom�ny mai �ll�sa szerint a hasad�koss�g kiv�dhet� nagy adag folsavval, illetve magzatv�d� vitamin adagol�s�val, f�leg a terhess�g els� harmad�ban

Z�rt orrhangz�s besz�d:

A z�rt orrhangz�s besz�dre az �lettani naz�lis rezonancia cs�kken�se jellemz�. Szervi oka orr�regben vagy garat�regben l�v� akad�ly (orrpolip, orrs�v�nyferd�l�s, garatmandula-t�lburj�nz�s).

Kevert orrhangz�s besz�d eset�n a naz�lis hangok (-m, -n, -ny) rezonanci�ja cs�kken, a t�bbi hangz�� pedig k�rosan n�vekszik.

Az orrhangz�s besz�d k�s�r�t�netei:

-           a gyermek besz�de az anat�miai okok miatt meglass�bbodott fejl�d�s�, illetve k�sik

-           az orrhangz�s zavarhoz mindig t�rsul artikul�ci�s zavar is

-           fell�phet k�vetkezm�nyes hall�szavar

-           fell�phet szem�lyis�gzavar

Ter�pia:

Az orrhangz�s ter�pia hat�konys�ga, eredm�nyess�ge els�sorban a min�l el�bbi kezd�si id�pontt�l f�gg.

A hasad�kosok ter�pi�j�ban egy team vesz r�szt, tagjai:

- operat�r orvos

- szakorvosok

- ortodontus

- logop�dus

- pszichol�gus

- gy�gypedag�gus

Ezen szakembereknek szorosan �s �lland�an egy�tt kell m�k�dni�k egym�ssal �s a sz�l�vel.

A ter�pia megkezd�s�nek id�pontja

- 8–10 h�napos korban logop�diai tan�csad�s home training form�j�ban (a besz�d kezd�s�nek megfigyel�se)

- 2–3 �ves korban, mikor a gyerek m�r egy�ttm�k�d� kezd�dhet a logop�dia heti egy alkalommal a sz�l� jelenl�t�ben

- a 3–5 �ves kor az intenz�v besz�djav�t�si id�szak kezdete, c�lszer�, ha ez az iskol�skor kezdet�re befejez�dik, de a tov�bbi besz�dter�pia nem akad�lya a beiskol�z�snak

Az intenz�v, m�t�t ut�ni besz�djav�t�si szakasz, teh�t a rendszeres logop�diai besz�dfoglalkoz�sok az orrhangz�ss�g anat�miai felt�teleinek r�szleges illetve teljes m�t�ti megold�sa ut�n kezd�dhet meg.

A logop�diai ter�pia el�k�sz�t�–alapoz� szakasza

1. ajaktorna: a koordin�lt ajakmozg�sok kialak�t�s�t el�seg�t� gyakorlatok (ajakterpeszt�s, z�r�s, als�-fels� ajak �sszed�rzs�l�se, cuppant�s stb.)

- j�t�kos hangut�nz�sok vok�lisokkal

- ajakizmok er�s�t�se (c�rnasz�l, pap�rszelet, fogpiszk�l� megtart�sa k�t ajak k�z�tt)

2. l�gz�storna: orr– �s sz�jl�gz�s differenci�l�sa illetve a sz�jl�gz�s kialak�t�s�nak j�t�kos el�k�sz�t�se (pap�rfigur�k, vatta, tollpihe, s�p, j�t�ktrombita, sz�jharmonika, pinponglabda, gumikeszty�, lufi f�j�sa, sz�v�sz�llal folyad�kiv�s, sz�v�sz�llal pattogatott kukorica �sszeszed�se, szappanbubor�k f�j�sa)

- hangut�nz� gyakorlatok:

bagoly hu-hu, nevet�s ha-ha, cs�fol�d�s he-he, boszork�ny hi-hi, lovacsk�z�s h�-h�

Ezeket k�l�nb�z� magass�gban, v�ltakoz� hanger�vel kell mondani.

3. nyelvtorna: a nyelvtest �rz�kenys�g�nek fejleszt�se �s a koordin�lt nyelvmozg�sok kialak�t�sa

- p�szes�gn�l alkalmazott gyakorlatok

4. sz�jpadtorna:

- r�g�gyakorlatok (darabos �tel �s r�g�gumi rendszeres r�g�sa)

- �s�t�gyakorlatok: sz�j ki-be csuk�sa

- arcfelf�v�s: min�l t�bb leveg� �sszes�r�t�se sz�j�regben

5. rezonanciagyakorlatok: az orron �t ki�raml� leveg� kibocs�t�s�val el�seg�tj�k az or�lis, naz�lis ejt�si mozzanatok tudatos differenci�l�s�t

- m, ny, n folyamatos hangoztat�sa

Az el�k�sz�t� gyakorlatok ut�n egy�ni kezel�si tervet kell �ssze�ll�tani.

A tov�bbi fejlesztend� ter�letek:

- besz�dfejleszt�s: artikul�ci�s b�zis tov�bbi �gyes�t�se, kialak�t�sa

a besz�d alaki r�sze (a p�sze ter�pia szerint)

a besz�d tartalmi r�sze

- audit�v k�pess�gek fejleszt�se: hangok differenci�l�sa

hall�si figyelem fejleszt�se

fon�mahall�s fejleszt�se

A ter�pi�t v�gig kell k�s�rnie a rendszeress�gnek, a fokozatoss�gnak, a j�t�koss�gnak �s az egy�nies�t�s elv�nek.

V�rhegyi L�szl�n� logop�dus